Pszichopátiás tendenciák megjelenése gyerek- és serdülőkorban

 
Pszichopátiás tendenciák megjelenése gyerek- és serdülőkorban
 
“A gyermek- és serdülőkorban megjelenő magatartási problémák kezelése egyre nagyobb kihívások elé állítja a szülőket, a pedagógusokat és a gyerekekkel foglalkozó szakembereket. A magatartászavarok kezelésében újabb és újabb megközelítések jelennek meg, melyek többsége tartalmaz olyan elemeket, amelyek hasznosnak bizonyulnak a gyakorlatban dolgozó szakemberek számára. A magatartásproblémák megközelítésének legtöbb elmélete és intervenciós lehetőségei leginkább a külső okokból létrejövő zavarokra fókuszálnak, és kevésbé a súlyosabb tüneteket produkáló intrapszichés tényezők által meghatározott magatartásproblémákra. Igaz, ezek a magatartászavarok kisebb csoportját alkotják. A szocializációs és környezeti hiányokból kialakuló problémák hatékonyabban csökkenthetőek a szakemberek klasszikusnak számító eszköztárával. Azonban hiányos tudással rendelkezünk arról, hogy mi különbözteti meg a belső tényezők által kialakuló zavarokat, hogyan lehet elkülöníteni ezt a típust, és ami talán a legfontosabb, milyen speciális bánásmódot igényelnek ezek a gyerekek és fiatalok. Általánosságban megfogalmazhatjuk, hogy a fegyelmezési eszközök egy része beválik a magatartásproblémás gyerekeknél, a személyiségjellemzők által vezérelt eseteknél azonban ellenkező hatást is elérhetünk velük. Számos oka lehet, hogy a személyiségjegyek alapján alig különítették el a magatartásproblémás gyerekeket, kizárólag a viselkedéses megnyilvánulásaikból következtettek a problémára. Talán a legnagyobb ellenállást az okozta, hogy ezzel a szemlélettel a gyerekkorban megjelenő pszichopátiás jegyek meglétét valószínűsítjük…”